Scope, time, cost, quality – első blikkre talán mindenkinek ez a négy szó ugrik be, legalábbis ha a sikerrel záruló projekt elemeiről kérdezik. Azonban van egy „non plus ultra”, amely nélkül a fentiek csak menő szófordulatként hangzanak el a megbeszélésen. Ez a titkos összetevő nem más, mint az üzleti elemzés és a követelménymenedzsment, amelynek létrejöttéről, előnyeiről, és az szakmához fűződő legnagyobb kihívásról Fodor Andreával, a Projektcoach Consulting ügyvezetőjével beszélgettünk.
– Honnan ered az a szakmai tudása, amelynek átadásával lehetővé válik, hogy a cégek projektjei üzletileg jobbak és gyorsabbak legyenek?
– Több szakmában is elég mélyre ástam magam az elmúlt évtizedekben, így számtalan oldalról tudom szemlélni a problémát. Főkönyvelőként megtanultam, hogy lesz profit az elemi tranzakciókból. Kontrollerként elsajátítottam, hogyan strukturáljam az adatokat, hogyan szűrjem ki a lényeget, hogy elemezzem, hogy mi és hol nem működik jól. Jelentésszolgálati szakemberként megértettem, hogyan lehet a leghatékonyabban, automatizálva gyűjteni és jelenteni az adatokat. Pénzügyi és back office-vezetőként megismertem, hogyan támogathatom legjobban az üzletet. Projektvezetőként megtanultam tervezni, és elérni a kitűzött célokat. Business Analystként azt tanultam, hogyan tervezhetek értékes, megvalósítható megoldásokat, amelyek megfelelnek az üzleti igényeknek. Saját cégemet építve mélyebben is megértettem, mi a különbség az üzleti és a szakértői gondolkodás között. Épp ezért a legfőbb célom, hogy mindezt a tudást megosszam.
– A szolgáltatás vagy felhalmozott szakmai tudás egy telített piacon néha kevés lehet. Mi az a plusz, amivel ki tud emelkedni, mi az a plusz, amit nyújt a piacnak?
– A sok tapasztalatból meglátom, hogy hol mennek félre a dolgok, amikor projektmenedzselésről van szó. Projektvezetők fejlesztése során jöttünk rá, hogy az üzletileg rosszul definiált projekteket a legképzettebb projektvezető sem tudja végigvinni, hiszen a szekrényekből folyamatosan kieső csontvázakkal kell foglalkoznia a valós projektmenedzsment helyett. A megoldások üzleti tervezése kulcstényező a projektek sikere szempontjából, ezért erre fókuszálunk.
Az üzleti elemzés minden oldalát körbejárjuk: képezzük az üzleti elemzőket, kidolgoztunk egy olyan követelménymenedzsment módszertant, amely az agilis, a hagyományos és a hibrid működési módszertanok esetén is alkalmazható. A folyamatos tűzoltás helyett valós megoldást nyújtunk a projekt szempontjából kritikus elemekre.
– Mi a „kedvenc” szakmai problémája, amellyel kapcsolatban a piaci szereplők számára is gyakorlatban hasznosítható választ tud adni?
– Az agilitás. Ez számunkra arról szól, hogy minél gyorsabban minél nagyobb üzleti értéket lehessen teremteni. A klasszikus működés során az esetek többségében sokkal nagyobb megoldások születnek, mint amire szükség lenne. Ne lőjünk verébre ágyúval! Ezt felismerve fordultak a cégek az agilitás irányába. Azonban az a jellemző, hogy sokszor olyan projekteket is agilis keretek közé szorítva akarnak megoldani, amelyek természete szöges ellentétben áll az agilitással. Az agilis módszertanokba be lehet iktatni, hogy összegyűjtjük és elemezzük az információkat, a követelményeket. Erre szolgál a módszertanunk, ahol bonyolult projekteket is agilis keretbe lehet foglalni.
– Mi az, amit nem tudhatok meg, ha rákeresek a nevére az interneten?
– Azt, hogy a lehetetlennek tűnő kihívások motiválnak a legjobban. Elcsépelt, de a lehetetlen számomra nem létezik, hiszen, ha rendelkezése állnak adatok, akkor minden lehetséges. Úgy értem, ha megértjük és meglátjuk, mi a valós probléma, akkor nagyon könnyű megoldást találni bármire.
– Mi vezérelte, hogy útjára indítsa a saját vállalkozását?
– Az, hogy a bennem összegyűlt tapasztalattal javítsam mások hatékonyságát, a személyes és folyamathatékonyságot, és csökkentsem a projektmenedzselésből fakadó frusztrációs szintet. Azt tapasztalom, hogyha a projektmenedzsment, projektportfólió-menedzsment és az üzleti elemzői módszertanok nem harmonizálnak, nem lesz siker, csak stressz. Szerencsére tudunk megoldást nyújtani minderre.
Kiss Franciska
