Nem panaszkodhatnak a sávszélesség hiányára az MTA Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet
(RMKI) csillebérci telephelyén dolgozó kutatók és mérnökök. A campuson található
intézeteket optikai gerinchálózat köti össze; ez csatlakozik az RMKI hálózati
központjába, amely az intézet három épületében mintegy 600 végpontot kapcsol be
– mondja Huba Géza rendszermérnök.
Huba Géza, RMKI
Mivel itt szinte mindenki használ noteszgépet is, ez magával hozta a vezeték
nélküli hálózatok iránti igényt. Költségvetési intézmény lévén ezt a kérést nem
lehetett azonnal kielégíteni: a tervezgetés három évvel ezelőtt indult, de csak
tavaly, a második félévben kezdődhetett a megvalósítás.
Kiérlelt követelmények
A hosszú tervezési időszak arra mindenképpen jó volt, hogy a vezeték nélküli
hálózattal szemben támasztott követelményeket alaposan végiggondolják. Teljes
lefedettséget akartak, néhány érthető kivétellel (zuhanyozók vagy olyan mérőhelyek,
ahol éppenséggel nem kívánatos „idegen” rádióhullámok jelenléte). Az egyes épületeken
belül (és azok között) szükség volt roaming-szolgáltatásra – a kapcsolat megszakadása
nélkül lehessen átsétálni egyik munkahelyről a másikra.
Ami a technikai részleteket illeti: IEEE 802.11b/g szabvány szerinti infrastruktúrát
terveztek kiépíteni, a vásárolt eszközök azonban lehetővé teszik az újabb n szabvány
felé történő bővítést is. Elengedhetetlen volt a központi menedzselhetőség, a
több hálózati azonosító kezelése – a munkatársak és a vendégek hozzáférési jogosultságainak
elkülönítésére – és a korszerű titkosítás (WPA2 Enterprise), sorolja Huba Géza.
Tervezett építés
A teljes hálózat megtervezését a Fluke Networks célszoftverével végezte el Huba
Géza, és jó okkal. Az RMKI nem szokványos irodaház: az intézetben működik részecskegyorsító
és sugárzó berendezés is. Az épületek szerkezete ennek megfelelő: akadnak itt
méter vastag betonfalak, némelyikben acélháló; más falakba ólomlemezeket építettek
be; megint máshol fém álpadlók verik vissza a jeleket; vannak gipszkartonból épített
dolgozószobák is. „Megadtuk az építészeti alaprajzot, az épületszerkezeti jellemzőket
és a kiválasztott eszközök műszaki paramétereit, majd kezdődhetett a szimuláció”
– meséli Huba Géza.
Az intézet több gyártótól is kért ajánlatot: a műszaki tartalom közel azonos
volt, a D-Link eszközökből kiépített infrastruktúra viszont csak felébe-harmadába
került. A követelményeknek maximálisan megfelelő legolcsóbb megoldás technológiai
újdonságot is hozott: a unified wireless switching technológiával kiépült vezeték
nélküli hálózat teljes mértékben integrálódik a vezetékes hálózatba, így annak
menedzsmentje – jogosultságkezelés, titkosítás, jelerő, csatornaválasztás, hibakezelés
– ugyanúgy központosított, mint a már megszokott vezetékes hálózatnál.
A technológia kínálta automatizmusnak köszönhetően, az egyszer megfelelően beállított
vezeték nélküli hálózat külön karbantartást nem igényel.
A beállításokhoz a választott gyártó, a D-Link, illetve partnere a KFKI a tervezés
első lépéseitől az üzemeltetéshez szükséges oktatásig minden segítséget megadott.
Zavartalanul bővíthető
A megvalósítás során elengedhetetlen volt a zavarmérés is: egy ilyen környezetben
soha nem lehet tudni, hogy a wlan-nal van hiba vagy valamelyik berendezés rf-szórása
zavarja meg a hálózatot. Egy kicsi, netbookra csatlakoztatható eszköz, illetve
célműszer elemezte a spektrumot, láthatóvá tette a „légteret” – említi Huba Géza.
A megoldás rugalmasságának köszönhetően a vezérlő switchre 802.11n szabványnak
megfelelő ap-k is csatlakoztathatók, amelyekre közösségi tereknél (konferenciatermek,
tárgyalók) van szükség, ahol egyszerre sokan akarják elérni a hálózatot; de megmarad
a mostani, szintén teljes lefedettséget biztosító wlan-hálózat.