Cégvilág

H1_lead_580px.jpg
Forrás: ITB

Nagy hatékonyság kis méretben is

Hamarosan megtelik bérlőkkel a H1 Systems által vezetett konzorcium kísérleti adatközpontja a svédországi Bodenben. Bár a munka oroszlánrésze még hátravan, az eddigi eredmények is nyugodtan nevezhetők világszínvonalúnak.

Februárban kezdte meg működését az uniós H2020-as pályázaton nyertes konzorcium által felépített és működtetett Boden Type DC One adatközpont. A konzorcium tagjai nemrégiben Budapesten gyűltek össze, hogy személyesen is átbeszéljék az eddigi eredményeket és a további teendőket.

A legfontosabb, hogy a projektben minden a terv szerint zajlik – mondta munkatársunknak a találkozó után Kozma László, a konzorciumot vezető H1 Systems projektkoordinátora. Az adatközpont három teremre (pod) van osztva. A megnyitó idején a Pod1-ben már működtek a Facebook-tól kapott, kimondottan kutatási célra használt szerverek. A Pod3-ban egy svájci székelyű, blockchain technológiával foglalkozó vállalat, a WDMA helyezte el saját gépeinek egy részét. A megállapodás részeként a WDMA térítésmentesen kapja az infrastruktúrát, cserébe lehetővé teszi, hogy a szervereikre mérőműszereket telepítsenek és teszteket végezzenek az újszerű hűtési megoldásokkal. A Pod2-re is talált már bérlőt a konzorcium: oda az Arctic Fox nevű vállalat fog beköltözni, amely úgynevezett FPGA (Field Programmable Gate Array) technológiát használó hardvereit szeretné tesztelni.

A Pod3-ban van lehetőség először éles környezetben is kipróbálni a konzorcium által kidolgozott új hűtési megoldást, a holistic cooling control-t. Ennek lényege, hogy a szerverek hűtése nem független az egész terem hűtésétől. A számítógépek hűtőventillátorait vezérlő áramkörök kapcsolatban állnak a terem hűtését szabályozó rendszerrel, így a két alrendszer egymással összehangoltan működik – magyarázta el dióhéjban a működési elvet Alan Beresford, a konzorciumban részt vevő EcoCooling alapítója és vezérigazgatója. Pusztán a hűtési rendszer és a szerverek összekapcsolásával, és a működés optimalizálásával a már korábban is extrém alacsony hűtéshez használt energiafelhasználást a tizedére tudták csökkenteni.

1-hez közelítő PUE

Az adatközpontok energiahatékonyságát a PUE mérőszámmal szokták jelezni, ami azt mutatja, hogy az adatközpontban lévő informatikai eszközök által felhasznált árammennyiséghez képest mennyi áram kell a hűtéshez. Az 1,4-es PUE-érték például azt jelenti, hogy 100 kW számítási teljesítmény mellé 40 kW áram kell a hűtéshez. Alan Beresford mérései szerint a Pod3-ban a „holistic cooling control” megvalósításával a PUE elérte az 1,007 értéket (nem elírás!),  ami elképesztően jó eredmény (már az 1,1-es PUE-val rendelkező adatközpont is rendkívül energiahatékonynak számít).

 

Mindezt viszont egyelőre a Pod3-ban lévő, egy célra optimalizált speciális áramkörökre épülő kriptovaluta-bányász számítógépeken sikerült elérni. A közeljövő egyik nagy feladata az lesz, hogy az itt tanultakat alkalmazni tudják a Pod1-ben működő általános célú hardverekre is. „Ha ezt megcsináljuk, és biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog, azzal világszínvonalú létesítményt hozunk létre”, tette hozzá az EcoCooling vezetője, aki szerint elérhető lesz az 1,01-1,015-ös PUE is.

Mindebben az a különleges, hogy mindez nagyon olcsón és kis méretben is megoldható, vette át a szót Kozma László. Nem kell több megawattos adatközpontot építeni és drága berendezéseket telepíteni, hogy elérhető legyen ez a hatékonyság. A bodeni adatközpont is 500 kW teljesítményű, a hűtési rendszere pedig a szabad levegőt használja. Mindez pedig rendkívül fontos lesz a közeljövőben, amikor az 5G hálózatok kiépítésével komoly igény fog mutatkozni kisebb, úgynevezett EDGE adatközpontokra.

A Bodenben végzett munka mellett ezért rendkívül fontos azoknak a szimulációs modelleknek a kidolgozása is, amelyek azt mutatják meg, milyen körülmények között ismételhetők meg a Bodenben elért hatékonysági mutatók Európa más tájain. Ez a modell kezd már összeállni, és októberben szeretnék is bemutatni az Európai Bizottság illetékeseinek. Kozma László biztos abban, hogy a projekt egyik fontos célja – hogy kereskedelmileg is hasznosítható adatközpont-megoldást hozzanak létre – teljesülni fog. Már most is óriási az érdeklődés a létesítmény iránt (az Arctic Fox éles versenyben nyerte meg magának a Pod2-t): számos, a renderingben vagy a kriptovaluta-bányászatban érdekelt vállalkozás szeretne magának ilyen hatékonyan működő adatközpontot.