Tény és való, hogy napjaink munkaerő(hiányos) piacán a jelölteknek áll a zászló, akik azonban sokszor tévesen hiszik azt, hogy bármit megtehetnek az állásinterjún, úgyis nyert ügyük van. A sikerhez nem árt betartani néhány szabályt, mint ahogyan a munkáltatóknak is figyelniük kell arra, milyen interjúélménnyel zárják a jelöltek a toborzás folyamatát.
Az állásinterjú olyan, akár egy randevú: mindenki a legszebb arcát mutatja a másik félnek fél órában. Árgus szemek figyelik egymást, ilyenkor még az is számít, hogyan fogadja a recepciós a jelöltet, milyen a cég atmoszférája, és a jelölt mennyire pontos vagy milyen ruhát visel. A gyakorlott HR-szakemberek hamar észreveszik nemcsak az interjúhoz nem illő dolgokat, de azt is, ha hamis a kép. Íme, öt tanács pályázóknak, majd öt tanács a cégeknek ahhoz, hogy sikeres legyen az egymásra találás!
1. Ne hibáztassuk az exet!
A jelöltekkel kezdve és maradva a randevús hasonlatnál, nem szerencsés az első találkozáskor az exet okolni mindenért. Ahogyan a magánéletben, úgy a szakmai szférában sem kívánatos az a jelölt, aki az interjún szidni kezdi a korábbi munkáltatóját. Bármi legyen is a vélt vagy valós sérelme, negatív tapasztalata, jobb észben tartania az „ex cégről jót vagy semmit” elvet.
Az önmenedzselés igen rossz formája a volt munkáltató hibáztatása – aki nem tudja megfelelő, korrekt formában elmondani az előző munkahelyéről alkotott véleményét, az inkább diplomatikusan zárja rövidre a kérdést.
2. Nem csak a pénz számít
A versenyképes fizetés és a kiegészítő juttatások természetesen a munkahelyváltás fontos szempontjai, ám a pénzmotivált jelölt inkább ellenszenves, semmint unikális benyomást kelt.
Sok jelölt szándékosan hangsúlyozza az interjún: valójában nincs váltási szándéka, csupán körbenéz a piacon, és kizárólag akkor mozdul, ha magasabb összeget ígérnek neki a jelenlegi fizetésénél. Mindezt azzal a (téves) meggyőződéssel teszi, hogy így még inkább felkelti a munkáltató érdeklődését, hiszen ő értékes, nehezen megszerezhető munkaerő. Ha nincs igazi érdeklődés, szakmai motiváció és lelkesedés, akkor a „szerelembe esés” is elmarad.
3. Tájékozódni arany!
HR-szakemberek szerint ugyancsak gyakori hiba a jelölteknél, hogy nem tartják számon, mely cégeknek küldték el jelentkezésüket, hová töltötték fel önéletrajzukat. Így ha egy cég képviselője felhívja a jelöltet, annak fogalma sincs arról, ki és milyen pozíció miatt keresi. Nagyobb baj, hogy ennek rendszerint hangot is ad, de még ettől is súlyosabb hiba, hogy az interjúra is felkészületlenül érkezik. Az első találkozón illik tisztában lenni a cég profiljával, ismerni a weboldalát és megnézni social media aktivitásait, tanácsolja Dobák Eszter, a RecruIT team leadere.
4. A „hamiskártyásokat” mindig fülön csípik
Mielőtt egy sor elképzelt szakmai tapasztalattal, idegen nyelvismerettel, vonzó soft skillekkel ruháznánk fel magunkat akár az önéletrajzban, akár a személyes találkozón, gondoljunk arra, hogy referenciánk könnyen ellenőrizhető, tudásunk gyorsan tesztelhető. Előnyösebb, vonzóbb színben feltüntetni magunkat ér, hazudni nem! Ha kiderül a hazugság, az mindig kínos, és rendszerint felesleges lódítani, hiszen senki sem a tökéletes megmentőt várja egyetlen munkavállaló képében. Ehelyett sokkal szimpatikusabb, ha valaki beismeri hiányosságait, fejlesztésre váró kompetenciáit, és hangsúlyozza nyitottságát a tanulásra.
5. Legyünk igényesek magunkra!
Ahogyan önmagát reprezentálja valaki az állásinterjún, úgy fogja később a céget is képviselni. Az ideális jelöltet nem csak a megnyerő CV és a korrekt fizetési igény jellemzi. A külső megjelenés és a viselkedés a pályázóról kialakuló összkép fontos része. Két hasonló kvalitású jelölt esetén az nyer, aki habitusában és megjelenésében is megnyerőbb. Ezért is meglepő, hogy sokan nem figyelnek olyan alapvetően fontos részletekre, mint a pontosság, az udvarias fellépés, az ápoltság vagy az alkalomhoz illő ruházat.
6. A jó interjúélmény jó munkaerőt ér
A kiválasztási folyamatra érdemes úgy tekinteni, mint az ügyfeleinknek, partnereinknek nyújtott minőségi szolgáltatásra. Az interjúélményt számos tényező befolyásolja: kezdve az időpont rugalmasságától a recepciónál történő fogadáson át egészen az iroda és az interjú hangulatáig, illetve a visszajelzés módjáig. Csak az legyen jelen az interjún, aki a döntésben érintett, és lehetőleg 30–60 percet vegyen igénybe a találkozó. Érdemes egy-két forduló után döntést hozni. Ha a kiválasztás hosszabb időt vesz igénybe, ne engedjük el a jelölt kezét. „A jó interjúélményhez tartozik az is, ha a jelölt érzi, nem csak talonban tartják” – mondja Dobák Eszter.
7. Ne húzzuk az időt!
Ha egy munkavállaló el akar helyezkedni, akkor el is fog, méghozzá rövid időn belül. Az a cég, amelyik tétovázik és elhúzza a kiválasztási folyamatot, lemarad a munkaerőről. Aki az interjún még szabad, az két hét múlva már annál a cégnél ül, amelyiktől gyorsabban kapott ajánlatot. Hiba, ha hosszú hetek telnek el az önéletrajz beérkezésétől a feldolgozásáig, majd a jelölt behívásáig, valamint az állásinterjútól az értesítésig. A kiválasztási folyamatot rugalmasan és gyorsan reagálva kell kezelni, és célszerű két hét alatt lezongorázni.
8. Mindig legyen feedback!
Sajnos a legritkább esetben fordul elő, hogy a jelöltek akkor is kapnak visszajelzést, ha nem rájuk esik a választás. A pozitív interjúélmény konstans érték, mindenkinél egyaránt fontos, akár a leendő munkatársunkkal beszélünk, akár nem. Egyrészt ez a legkönnyebb módja az employer brandig erősítésének, a cég jó híre növelésének. Másrészt sosem lehet tudni, milyen formában dolgozunk még együtt az egykori jelöltjeinkkel. A visszacsatolás fontos a pályázónak is (mi volt az erőssége, mi volt a gyengesége), és professzionális HR-hozzáállásról, valamint humánfókuszú vállalati értékrendről tanúskodik!
9. Minden a kommunikáción múlik
Nem csak a fenti tanácsok esetében fontos a megfelelő kommunikáció megléte. Gyakori hiba, hogy már a pozíció meghatározásában, a várható feladatok, projektek leírásában sem kapnak pontos tájékoztatást a pályázók. Ha ez történik, borítékolható, hogy a frissen felvett jelölt nem marad sokáig a cégnél.
10. Mutassuk meg a jövőt!
A sikeres interjún és a jelölt lelkesedésén az is múlik, mennyire tudja elképzelni magát a cégnél az adott pozícióban, mennyire működik a „kémia”. Az előrelátó HR-es ezért már az interjún bepillantást enged a jövőbe: miként segítik majd a jelöltet a beilleszkedésben, a feladatai átvételében, ki lesz a mentora vagy milyen képzéseken vehet részt.
