Az
állásinterjú olyan, akár egy randevú: mindenki a legszebb arcát mutatja a másik
félnek fél órában. Árgus szemek figyelik egymást, ilyenkor még az is számít,
hogyan fogadja a recepciós a jelöltet, milyen a cég atmoszférája, és a jelölt
mennyire pontos vagy milyen ruhát visel. A gyakorlott HR-szakemberek hamar
észreveszik nemcsak az interjúhoz nem illő dolgokat, de azt is, ha hamis a kép.
Íme, öt tanács pályázóknak, majd öt tanács a cégeknek ahhoz, hogy sikeres
legyen az egymásra találás!
1. Ne hibáztassuk az
exet!
A jelöltekkel
kezdve és maradva a randevús hasonlatnál, nem szerencsés az első találkozáskor
az exet okolni mindenért. Ahogyan a magánéletben, úgy a szakmai szférában sem
kívánatos az a jelölt, aki az interjún szidni kezdi a korábbi munkáltatóját.
Bármi legyen is a vélt vagy valós sérelme, negatív tapasztalata, jobb észben
tartania az „ex cégről jót vagy semmit” elvet.
Az
önmenedzselés igen rossz formája a volt munkáltató hibáztatása – aki nem tudja
megfelelő, korrekt formában elmondani az előző munkahelyéről alkotott véleményét,
az inkább diplomatikusan zárja rövidre a kérdést.
2. Nem csak a pénz
számít
A
versenyképes fizetés és a kiegészítő juttatások természetesen a munkahelyváltás
fontos szempontjai, ám a pénzmotivált jelölt inkább ellenszenves, semmint
unikális benyomást kelt.
Sok jelölt
szándékosan hangsúlyozza az interjún: valójában nincs váltási szándéka, csupán
körbenéz a piacon, és kizárólag akkor mozdul, ha magasabb összeget ígérnek neki
a jelenlegi fizetésénél. Mindezt azzal a (téves) meggyőződéssel teszi, hogy így
még inkább felkelti a munkáltató érdeklődését, hiszen ő értékes, nehezen
megszerezhető munkaerő. Ha nincs igazi érdeklődés, szakmai motiváció és
lelkesedés, akkor a „szerelembe esés” is elmarad.
3. Tájékozódni arany!
HR-szakemberek
szerint ugyancsak gyakori hiba a jelölteknél, hogy nem tartják számon, mely
cégeknek küldték el jelentkezésüket, hová töltötték fel önéletrajzukat. Így ha
egy cég képviselője felhívja a jelöltet, annak fogalma sincs arról, ki és
milyen pozíció miatt keresi. Nagyobb baj, hogy ennek rendszerint hangot is ad,
de még ettől is súlyosabb hiba, hogy az interjúra is felkészületlenül érkezik.
Az első találkozón illik tisztában lenni a cég profiljával, ismerni a
weboldalát és megnézni social media aktivitásait, tanácsolja Dobák Eszter,
a RecruIT team leadere.
4. A
„hamiskártyásokat” mindig fülön csípik
Mielőtt egy
sor elképzelt szakmai tapasztalattal, idegen nyelvismerettel, vonzó soft
skillekkel ruháznánk fel magunkat akár az önéletrajzban, akár a személyes
találkozón, gondoljunk arra, hogy referenciánk könnyen ellenőrizhető, tudásunk
gyorsan tesztelhető. Előnyösebb, vonzóbb színben feltüntetni magunkat ér,
hazudni nem! Ha kiderül a hazugság, az mindig kínos, és rendszerint felesleges
lódítani, hiszen senki sem a tökéletes megmentőt várja egyetlen munkavállaló
képében. Ehelyett sokkal szimpatikusabb, ha valaki beismeri hiányosságait,
fejlesztésre váró kompetenciáit, és hangsúlyozza nyitottságát a tanulásra.
5. Legyünk igényesek
magunkra!
Ahogyan
önmagát reprezentálja valaki az állásinterjún, úgy fogja később a céget is
képviselni. Az ideális jelöltet nem csak a megnyerő CV és a korrekt fizetési
igény jellemzi. A külső megjelenés és a viselkedés a pályázóról kialakuló
összkép fontos része. Két hasonló kvalitású jelölt esetén az nyer, aki habitusában
és megjelenésében is megnyerőbb. Ezért is meglepő, hogy sokan nem figyelnek
olyan alapvetően fontos részletekre, mint a pontosság, az udvarias fellépés, az
ápoltság vagy az alkalomhoz illő ruházat.
6. A jó interjúélmény
jó munkaerőt ér
A kiválasztási
folyamatra érdemes úgy tekinteni, mint az ügyfeleinknek, partnereinknek
nyújtott minőségi szolgáltatásra. Az interjúélményt számos tényező
befolyásolja: kezdve az időpont rugalmasságától a recepciónál történő fogadáson
át egészen az iroda és az interjú hangulatáig, illetve a visszajelzés módjáig.
Csak az legyen jelen az interjún, aki a döntésben érintett, és lehetőleg 30–60
percet vegyen igénybe a találkozó. Érdemes egy-két forduló után döntést hozni.
Ha a kiválasztás hosszabb időt vesz igénybe, ne engedjük el a jelölt kezét. „A
jó interjúélményhez tartozik az is, ha a jelölt érzi, nem csak talonban
tartják” – mondja Dobák Eszter.
7. Ne húzzuk az időt!
Ha egy
munkavállaló el akar helyezkedni, akkor el is fog, méghozzá rövid időn belül.
Az a cég, amelyik tétovázik és elhúzza a kiválasztási folyamatot, lemarad a
munkaerőről. Aki az interjún még szabad, az két hét múlva már annál a cégnél
ül, amelyiktől gyorsabban kapott ajánlatot. Hiba, ha hosszú hetek telnek el az
önéletrajz beérkezésétől a feldolgozásáig, majd a jelölt behívásáig, valamint
az állásinterjútól az értesítésig. A kiválasztási folyamatot rugalmasan és
gyorsan reagálva kell kezelni, és célszerű két hét alatt lezongorázni.
8. Mindig legyen
feedback!
Sajnos a
legritkább esetben fordul elő, hogy a jelöltek akkor is kapnak visszajelzést,
ha nem rájuk esik a választás. A pozitív interjúélmény konstans érték,
mindenkinél egyaránt fontos, akár a leendő munkatársunkkal beszélünk, akár nem.
Egyrészt ez a legkönnyebb módja az employer brandig erősítésének, a cég jó híre
növelésének. Másrészt sosem lehet tudni, milyen formában dolgozunk még együtt
az egykori jelöltjeinkkel. A visszacsatolás fontos a pályázónak is (mi volt az
erőssége, mi volt a gyengesége), és professzionális HR-hozzáállásról, valamint
humánfókuszú vállalati értékrendről tanúskodik!
9. Minden a
kommunikáción múlik
Nem csak a
fenti tanácsok esetében fontos a megfelelő kommunikáció megléte. Gyakori hiba,
hogy már a pozíció meghatározásában, a várható feladatok, projektek leírásában
sem kapnak pontos tájékoztatást a pályázók. Ha ez történik, borítékolható, hogy
a frissen felvett jelölt nem marad sokáig a cégnél.
10. Mutassuk meg a
jövőt!
A sikeres
interjún és a jelölt lelkesedésén az is múlik, mennyire tudja elképzelni magát
a cégnél az adott pozícióban, mennyire működik a „kémia”. Az előrelátó HR-es
ezért már az interjún bepillantást enged a jövőbe: miként segítik majd a
jelöltet a beilleszkedésben, a feladatai átvételében, ki lesz a mentora vagy
milyen képzéseken vehet részt.