Az önéletrajz önmagunk promóciójának fontos eszköze, a HR-szakember ebből nyeri az első információkat rólunk, vagyis a jelöltről. Ha a CV hibás, rosszul formázott, túl hosszú vagy nem a lényeges információkat tartalmazza, netán hazugságok is vannak benne, már az első rostán kiesik. Érdemes tehát őszintének lenni.
Bock László, a Google volt HR-vezetője karrierje során több mint 20 ezer(!) önéletrajzot nézett át. Személyesen. Bár emiatt nem szeretnék az ő cipőjében lenni, valamire nagyon is jó volt a sok olvasás: óriási tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik ezen a területen. Így bátran elmondhatja, milyen szarvashibákat kerüljünk el önéletrajzunk összeállításakor.
1. Gyenge helyesírás
Igen, tudjuk, nem először hallják: egy igényes önéletrajzban nincs elírás, ahogy helyesírási hiba sem. A CareerBuilder 2018-as felmérése szerint az önéletrajzok 77 százalékában mégis megtalálható mindkét hiba. Mielőtt tehát elküldenénk vagy feltöltenénk önéletrajzunkat valahová, érdemes átnézetni valakivel. Mivel magunk már sok időt töltöttünk a szövegírással és az adatok egyeztetésével, ismerjük a szöveget, így a legalapvetőbb helyesírási hibát sem vesszük észre. Segít például, ha ideiglenesen megváltoztatjuk a szöveg betűtípusát, és így nézzük át újból az írást, mert könnyebben kitűnnek a hibák. Az is lehetséges megoldás, hogy alulról felfelé haladunk a szöveg olvasásával. Ha lehet pihentetni a szöveget, vegyük elő másnap, friss szemmel hamarabb kiszúrjuk a problémás részeket. Ha pedig eddig még nem kapcsoltuk be a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrzőjét, itt az ideje megtenni. De a legjobb megoldás, ha valaki, egy külső szem átnézi és véleményezi az önéletrajzunkat.
Ha mindez megvan és a javítás is megtörtént, ne változtassunk utolsó percekben a lényegen, mert ilyenkor maradnak benne a legnagyobb hibák.
Bolti eladó orvosnak jelentkezik
|
|---|
A már említett CareerBuilder-kutatásban azt is vizsgálták, milyen kirívó helyzetekkel találkoztak a HR-szakemberek az önéletrajzok kapcsán. Egy 22 éves jelölt például három különböző felsőfokú végzettséget írt. Egy másik szerint egy év alatt 40 különböző állást töltött be. Előfordult az is, hogy valaki olyan hirdetésre adta be jelentkezését, amelyre bődületesen alulképzett volt (mintha egy bolti eladó orvosi állásra jelentkezett volna). Sőt, valaki az igencsak hosszas, letartóztatási lajstromát ismertette, míg másvalaki azt írta, hogy annyi házassága volt, ahány munkahelye. Egy szűkszavú jelentkező pedig egyetlen egy mondatban mutatkozott be. |
2. Túl hosszú terjedelem
Nagyon hamar több oldalassá dagadhat egy CV, ha minden információt fel akarunk tüntetni benne magunkról. A Google volt HR-vezetője szerint íratlan szabály, hogy minden 10 évnyi tapasztalat egy oldalon férjen el. Egy feszes, lényegre törő önéletrajz azt sugallja a készítőjéről, hogy képes kiszűrni a fontos elemeket, tud összpontosítani és tömören átadni a lényeget.
A gyakorlatban kétoldalas dokumentumot jelent egy jól megírt önéletrajz. Ha ez gondot okoz, ne felejtsük el, hogy az önéletrajz nem karrierünk pontos dokumentációja. Sokkal inkább önmagunk promóciós anyaga, mely a releváns tapasztalat és tudás segítségével elmondja a HR-esnek, miért mi vagyunk a legjobbak az adott pozícióra. A felesleges, nem releváns tapasztalatokat, munkahelyeket nyugodtan hagyjuk ki. Figyeljünk arra, hogy mindig az adott pozíció szempontjából fontos dolgokat emeljük ki!
3. Túl kreatív formázás
Az önéletrajznak a tartalma sokkal fontosabb, mint a kinézete. Bock László az egyszerű, hagyományos, tökéletesen formázott önéletrajzokat részesíti előnyben, a kreatívan formázott, ámde nehezen olvashatókkal szemben. Hacsak nem művészeti vagy formatervezői állásra pályázunk, arra koncentráljunk, hogy tiszta, egyszerű, olvasható legyen a CV.
Ne is pazaroljuk az időt a betűtípusok próbálgatásával, hanem szerezzünk be egy előre megformázott, egyszerű sablont és töltsük ki a saját adatainkkal. Ezután bizonyosodjunk meg arról, hogy minden szövegszerkesztőben jól néz ki a dokumentum. Ha ezzel sem szeretnénk foglalkozni, a legegyszerűbb, ha a formázást megtartó .pdf kiterjesztésű dokumentumban küldjük el a CV-t.
4. Bizalmas adatok
Bock László egy tanácsadócégnél dolgozó jelölt történetét osztotta meg. Ennél a vállalatnál szigorú titoktartási kötelezettséget írtak elő az ügyfelek identitására vonatkozóan. A jelölt ennek ellenére azt írta az önéletrajzába, hogy az XY tanácsadó cégnél egy óriási, „redmondi szoftvervállalat” volt az ügyfele – egyértelmű volt, hogy a Microsoftra utalt. A jelöltet a szakember csípőből visszautasította. Az álláskereső ugyan nem sértette meg a titoktartási kötelezettséget, hiszen a partnervállalat nevét nem írta le, de úgy írta körül, hogy mindenki ráismerjen. Ezzel a lépéssel azonban nem gerjesztett bizalmat lehetséges munkaadójában.
Kövessük a „New York Times-teszt”-et, ha bizalmas adatok közléséről gondolkodunk, legyen az önéletrajz, interjú vagy blog. Azt az adatot, információt, amit nem szeretnénk viszontlátni a NYT oldalán mellette a nevünkkel, egyszerűen ne írjuk le.
5. Édes kis hazugságok
Az emberek rendszerint túlzásokba esnek, amikor az önéletrajzukat írják. A CareerBuilder felmérése szerint az általuk megkérdezett HR-szakemberek 73 százaléka talált már hazugságot az önéletrajzokban. Általában a végzettségüket tekintve hazudnak az álláskeresők, de csúsztatás van azzal kapcsolatban is, hogy mennyi idő töltöttek el egy adott cégnél, mekkora csapatot vezettek vagy milyen értékesítési eredményeket értek el – természetesen, mindig saját maguk hasznára tévedtek.
Ne felejtsük el gyermekkorunk közmondását a sánta kutyáról! Ha azt gondoljuk, hogy háttértörténetünk nem igazán passzol az álláshirdetés elvárásaihoz, lehetünk kreatívak, de maradjunk mindig őszinték. Törjük össze a magunk elé állított hamis tükröt, és bátran nézzünk szembe a valósággal! Ezt mindenki jutalmazza. A HR-szakember is, akinek sikermércéje nagyon is sok összetevőn múlik (lásd grafikonunkat).
