IT Business Online

Dick Costcolo, a Twitter volt ügyvezető igazgatója improvizációs humoristaként kezdte karrierjét, és azt vallja, az üzleti életben elért sikereit fejlett humorérzékének (is) köszönheti. 2009 szeptemberében ezt posztolta az egyik közösségi médiafelületen: „Holnap az első nap ügyvezetőként. Első feladat: aláásni a vezérigazgatót, megerősíteni a hatalmat.” És egy évvel később valóban a cég első embere lett. A humor azonban kétélű fegyver, és a rosszul megválasztott poén hatalmas bukást is eredményezhet. 2013. december 23-án afrikai utazása előtt az IAC pr-ese azt tweetelte: „Afrikába megyek. Remélem nem kapom el az AIDS-t. Csak viccelek. Fehér vagyok.” Mire a repülőgép leszállt, a fél internetet körbejárta a „vicc”, a pr-es később az állását is elveszítette.

Hozzáértők és magabiztosak

A humor munkahelyi hatásait egy harvardi tanulmányban (Risky Business: When Humor Increases and Decreases Status, 2016) részletesen is megvizsgálták, a kísérletek során kiderült: az emberek vicces kollégáikat sokkal magabiztosabbnak és profibbnak gondolják, mint komoly és unalmas munkatársaikat. A tanulmány szerint a sikeres és a sikertelen viccek egyaránt növelik a magabiztosság percepcióját. Ha egy nem odaillő viccet sütünk el, attól a viccelődő kolléga magabiztosnak, de kevésbé hozzáértőnek tűnik, ez viszont csökkenti a csoporton belüli státuszát. Ha valaki valóban humorosan képes viccelődni, többször megnevetteti munkatársait, azt nagyobb valószínűséggel választják meg vezetői pozícióba.

A humort gyakran mellékes dolognak tartják, ám komoly munkahelyi hatásai vannak – véli Mauricze Schweitzer, a tanulmány egyik szerzője, a Pennsylvania Egyetem tanára. A humor, a vicc magasabb munkahelyi státuszt, könnyebb előre menetelt hozhat a vállalati ranglétrán. A magasabb státuszú munkatársak pedig magabiztosabban viccelnek, hiszen kisebb kockázatot vállalnak, ha balul sülne el a vicc.

A csapatépítésben is segít

A viccelődés, csipkelődés jó hatással van a vállalati kultúrára. Segít a csapatépítésben, a munkatársak közötti jó viszony kialakításában. Az innovatív, kreatív gondolkodás kialakulásában is nagy szerepet játszik, emellett eloszlatja a feszültséget és a stresszt, és növeli a termelékenységet azáltal, hogy boldogabbá, elégedettebbe teszi az embereket. A jó humorú kollégákkal szívesebben dolgoznak együtt az emberek, és könnyebben nézik el az esetleges hibáit is.

Nem mindenki számára fontos a humorérzék megléte, kritikus viszont az olyan munkahelyeken, ahol állandóan emberekkel dolgozunk együtt, például az értékesítésben, az ügyfélszolgálaton, de középvezetői és felső vezetői szinteken is. A tanulmány azt javasolja a HR-es szakembereknek, hogy a jelölteknél többek között a fejlett humorérzék meglétére is érdemes figyelniük.

A káromkodás senkinek sem jó

Míg a jó ízlésű humornak egyértelműen pozitív hozadékai vannak, addig a munkahelyi káromkodást, trágár beszédet senki sem tolerálja. Sőt, a Kúria több döntése értelmében a munkaszerződés azonnali felbontásához adhat alapot. Az ítélkezési gyakorlat hosszú ideje következetes abban, hogy egyetlen munkavállaló sem köteles eltűrni munkatársa agresszív viselkedését, sértő, durva beszédét – a munkatársak nem használhatnak egymással szemben trágár kifejezéseket.

A bíróság által vizsgált egyik ügyben egy munkahelyi nézeteltérés indította el a lavinát: a munkavállaló reggel elkésett, majd ezután arra kérte munkáltatóját, engedje el korábban aznap. A kérésnek a munkaadó nem tett eleget, a késés miatt pedig írásbeli figyelmeztetést kapott a kolléga, ami „kiverte a biztosítékot” az alkalmazottnál: durván kiabált, sértő és trágár kifejezéseket használva.

A bíróság megerősítette, hogy a munkahelyen a trágár beszéd elfogadhatatlan, és a munkavállalóknak a munkahelyen úgy kell viselkedniük, hogy azzal mást ne sértsenek meg. Nem meglepő módon az ügy a munkavállaló azonnali kirúgásával végződött, amit a Kúria is jogszerűnek tartott ítéletében.

E-mailban is a szép beszéd az elfogadott

Egy másik esetben is a munkaviszony megszűnéséhez vezetett egy munkahelyi levélváltás. Egy banki alkalmazott olyan stílusban válaszolt kollégája e-mailjére, ami összeegyeztethetetlen volt a kollegiális együttműködés normáival, és súlyosan sértette az adott munkahely etikai kódexének előírásait. A Kúria megállapította, hogy a levél hangvétele nem volt megfelelő, nem illeszkedett a szokásos banki kommunikációs kultúrába és sértő megállapításokat tartalmazott.

Fontos tehát, hogy a munkavállaló ne csak a feladatok elvégzésére törekedjen, hanem működjön együtt kollégáival, és a munkahelyen a munkáltató által elvárt magatartást tanúsítsa – véli Kricskovics-Béli Boglárka, a KMPG szakértője. Munkáltatóként ezt erősítve arra kell törekedni, hogy megfelelő légkör uralkodjon a munkahelyen, ha ezt bármelyik munkavállaló megsérti, arra reagálni kell, nem szabad hagyni, hogy elmérgesedjék a helyzet.

Minden munkahelyen más és más a vitakultúra – van, aki már attól is rosszul érzi magát, ha felettese szigorúan néz rá, míg mások egy parázs vitára később csak legyintenek. A feszültségek, az egymás közötti ellentétek kifejezésére és levezetésére azonban nem a trágár beszéd és az ajtócsapkodás a jó módszer – figyelmeztet a szakértő. Az ehhez hasonló minősíthetetlen viselkedés ugyanis jogalapot adhat a munkaszerződés azonnali hatályú megszüntetésére.