ITexec

fintech_risk.jpg
Forrás: ITexec
Azonnali fizetés

Fintech-veszély

„A Magyar Nemzeti Bank felhívta a bankok figyelmét, hogy jönnek a fintech-cégek, ideje felkészülni a változásokra”, mondja Y. úr, aki a március 2-án induló, azonnali fizetési rendszerrel kapcsolatos fejlesztésekben a szállítói oldal képviseletében szerzett értékes tapasztalatokat és érdekes információkat.

Y. úr úgy tudja, hogy mielőtt elindult volna az azonnali fizetés rendszer (AFR) projektjének tervezése (4-5 éve), az MNB illetékes szervezeti egysége összehívta a kereskedelmi bankok vezetőit, áttekintette a magyar bankrendszerre váró kihívásokat, és nem feledkezett meg arról sem megemlékezni, hogy a korszerű technológiai lehetőségeket kiaknázó új pénzügyi vállalkozások folyamatosan és egyre nagyobb piaci részesedést hasítanak ki maguknak – a már megvalósított és a tervezett innovációiknak köszönhetően.

Semmi kétségem sincs arról, hogy a mi központi bankunk felelős vezetői a kereskedelmi bankokkal több előzetes egyeztetést is tartottak, amelyek között minden bizonnyal voltak igen magas szintűek is, és azt is gondolom, hogy a fintech-vállalkozásokról ugyancsak ejtettek (és ejtenek) nem kevés szót a bankvilág felső köreiben. Y. úr állítása az előzetes találkozóról tehát igen nagy valószínűséggel mondható igaznak.

Y. úr úgy tapasztalta, hogy a bankok nem fogadták kitörő örömmel az MNB-nek az AFR bevezetésére vonatkozó kezdeményezését – szerintem elsőre talán nem is értették, mi szükség az AFR-re. Az eurózónában már korábban felvetették az azonnali fizetési rendszer kifejlesztésének ötletét, amely azóta el is indult, mégpedig egy pénteki napon, 2018. november 30-án. Hazánk azonban nem része az európai közös pénz zónájának, és egyelőre nincs is kitűzött napja annak, amikor a forintunkat euróra váltjuk, így ezen a logikai íven nem juthatunk el oda, hogy kínzó hiányát érezzük az AFR-nek.

A magyar bankok pontosan annyira örvendezhettek az AFR ötletének, mint amennyire az európai uniós távközlési cégek tették, amikor világossá vált számukra, hogy, ha tetszik, ha nem, meg fog valósulni a Vivien Reding, mint az Európai Bizottság éppen az információs társasalomért és médiáért felelős biztosa által kezdeményezett roamingos pán-európai projekt, és a végfelhasználói roamingköltségek drasztikusan csökkenek majd (más szavakkal: a szolgáltatók roamingbevételei durván lecsökkennek). Az AFR megvalósítása és a roamingárak visszavágása a szolgáltatói oldal szempontjából igen hasonlónak tűnik: csak a gond van vele, csak a végfelhasználók számára jár előnyökkel, ami pedig a szolgáltatói oldal képviselőit illeti, az ő profitjuk csökkenni fog.

Az összekapcsolódás a 0-24-ben működő rendszerrel a bankok esetében olyan infrastrukturális beruházásokat tett elkerülhetetlenné, amelyekre egyáltalán nem készültek középtávú terveikben, és amelyekre a napi működés biztonságos fenntartásához nem lett volna szükségük. Érthető tehát, hogy az érintett pénzintézetek nem kapkodták el a szóban forgó beruházásaikat, így történhetett, hogy az első határidőre – 2019. július 1-ére – a szektornak nem sikerült befejeznie a fejlesztést.

Y. úr egyébiránt nagy híve a fintech-cégeknek, legkivált annak, amelynek köszönhetően a külföldre irányuló tranzakcióit gyorsan és olcsón képes lebonyolítani (szolgáltatója a devizák között a banki középárfolyamon vált, továbbá nem számol fel tranzakciós díjat). Ő már elindult a magyarországi bankoktól való elszakadás útján, ennélfogva teljesen egyetért azzal az állítással, hogy ha a bankrendszerünk a közeli jövőben nem esik át egy teljes megújuláson (ennek egyik próbatétele az AFR), akkor a külföldi innovatív szolgáltatóknak megkönnyebbedik az ügyfélszerzés hazánkban.

(A befejező rész következik.)