Jelentős, de egyenlőtlen fejlődés tapasztalható az e-közigazgatásban; szükség van az alkalmazások felhasználóbarát jellegének további erősítésére és a lakossági digitális kompetenciák fejlesztésére, állapította meg az Állami Számvevőszék elemzése.
Az elektronikus közigazgatás, azaz a közvetlen személyes jelenlét, utazás, várakozás nélküli, gyors ügyintézés minél szélesebb körű lehetősége nagyon sok érdeket egyesít, többi között időt, pénzt, fáradságot spórol meg az új személyigazolványt igénylőnek, az adót fizetőnek, a felhőből receptet kiváltónak, olvashatjuk a jelentésben.
Magyarországon egymást követő, egymásra épülő stratégiák alapján jogszabályváltozások nyitottak utat az új technológiai lehetőségek alkalmazása előtt. Több területen átfogó fejlesztés történt, 2018. január 1-jétől pedig a közfeladatot ellátó szervek széles köre köteles biztosítani az ügyek elektronikus intézésének lehetőségét az ügyfeleknek.
Az ügyfélközpontú, támogató funkciókkal is kiegészített e-szolgáltatásoknál jelentős, de egyenlőtlen fejlődés volt tapasztalható. A hazai digitális előrehaladás üteme az uniós átlaghoz hasonló, ugyanakkor jelentős Magyarország lemaradása az összetettebb digitális szolgáltatásoknál – emelték ki, hozzátéve, hogy a szolgáltatások igénybevételének szintje így továbbra is az optimális alatt van.
A technológiai és szolgáltatási hatékonyság szempontjából kiemelkedőek az adózás, az áru-és pénzforgalom területén végbement fejlesztések.
Kitértek arra is, hogy a digitális közigazgatás kiemelkedően fontos szerepet játszott a koronavírus-járvány kezelésében és a tájékoztatásban is, jelentősen mérsékelve a korlátozások kedvezőtlen hatásait. A közigazgatási ügymenet így a veszélyhelyzetben is folytonos maradhatott.
