Kerekes Pál

Kerekes Pál
Forrás: Kerekes pal

A Google ezegyszer mellélőtt

A könyvnek esze ágában sincs kihalni. Frankfurtban, a könyvvásáron ez volt az alapélmény; a print megújulása diadalt ült. Százezrek tolongtak a pultok körül.

A könyv, mint kultikus tárgy vonzása megrendítő: a csarnokok közti hatalmas tereken gigantikus tömegek hullámzottak szombaton, az első közönségnapon. Sült krumplit ettek, kis kolbászkákat faltak a látogatók, a fiatalok egyszerűen – más hely híján – a betonra, fűre heveredtek. A puritán lócák, asztalok lefoglalva, a maradék járható úton bicikli-taxiknak nevezett, háromkerekű hajtányokon fuvarozták az idősebbeket. A kisbuszok lépésben araszoltak, ha egyáltalán nekimerészkedtek az útnak. A mozgólépcsők előtt biztonsági őröknek kellett rendet csinálniuk. Saját szememmel láttam: az egyik tagbaszakadt tányérsapkás megpróbálta sorba rendezni a népeket, hagyták is neki. Senki sem elégedetlenkedett. Hova is sietett volna bárki? Nem osztogattak semmit, ez nem volt motiváció.


Az egyik csarnokban a felfelé vezető úton elkoptak az emberek, én felmerészkedtem. Célirányosan, hiszen kerestem a témát, a könyvtári szolgáltatásokat és a tudományos publikációk szekciót. Mit tud egy bibliotéka bemutatni és miért lenne érdeke egy könyvtárnak a globális piacon prezentálódnia? Kiderült, nem is könyvtárak, inkább könyvtári szervezetek, szakmai társulások voltak jelen, kiadványaikat mutatták be.

A nagy lapok, folyóiratok mellékleteket adtak ki a Könyvkiállítás alkalmából. Ezeket leemelhette az ember az információs pultokról. A Frankfurter Allgemeine Zeitung minden napra vaskos füzetet állított össze. A negyedik számban az irodalomkritika válságáról értekeznek. A médiakutatók egyike kifejti, hogy miként a szerzők, úgy a kritikusok is az amatőr világból érkeznek. Elég a YouTube-ra, vagy valamelyik közösségi oldalra feltenni néhány képkockát vagy mondatot, és már kész is az értékelés. Ez a sanyarú helyzet, plusz a szakma elnőiesedése.

Ezt magam is tapasztaltam: részt vettem egy kiadói vitán a self-publishing témában, és a pódiumon ülő személyek mind hölgyek voltak, beleértve a moderátort is. Helyesebben az előadói karéj legszélső csücskére jutott egy férfi is, de őt kettőnek is vehették, legalább kétszáz centis magasságával. A riporternő meg is jegyezte, jó, hogy nem maradtak férfi nélkül a várhatóan heves vitában. (Az már csak a humoros oldalához tartozik a történetnek, hogy egy dühös fiatalember a nézők soraiból szemére vetette a kint ülőknek, hogy miért hanyagolják el a kiadók a Gay témakört. Mindenki a hórihorgas férfitől várta a karakán választ, de az erősebb nem képviselője néma maradt. A sokkal férfiasabb kiadó-igazgatónő kerek-perec megmondta, hogy vannak erre specializálódott kiadók, nem akarják a kenyerüket elvenni.)

Az eszközök, mobil technikák csarnokába belépve az elektronikus olvasás készülékeinek bemutatójára számítottam. Ezzel szemben inkább itt is a digitalizációs nyomdatechnikák széles arzenálja volt látható, egy e-readert sem kínáltak megtekintésre. Az egyik legkiterjedtebb kiállítótér a Google Books óriás logója alatt létesült. Messziről villództak a világmárka ismert betűi. Odaérkezve egyebet sem láttam, mint egy jókora placcot, tele hófehér székekkel és asztalokkal. Csakhogy a bútorokat nem használta senki, teljesen üres volt az egész tér. A stand teljes hosszában felállított számítógép terminálok be sem voltak kapcsolva. Csak az egyiknél magyarázott egy ifjú hölgy, hallgatósága egy emberből tevődött össze, az az érdeklődő is alig pillantott a monitorra.

A világ legnagyobb könyvállományával rendelkező globális cége úgy jelent meg a kiállításon, hogy egyetlen fizikailag látható, érinthető, érzékelhető kötetet sem hozott magával. Falanszterszerű díszletben, virtuális komplexitásban árválkodott a földkerekség legértékesebbnek mondott vállalata a hömpölygő emberáradatban. Ez stílustalan megjelenés volt, talán elgondolkoznak az irányadó menedzserek a sikertelen bemutatkozáson.

Frankfurt egyértelmű üzenete számomra: a könyv még messze nem antikvitás. Az informatika nem lerántja a zavarosba, hanem a felszínre segíti a nyomtatott szöveget.

Az más lapra tartozik, hogy a nyílt nap látogatóinak jelentős része csak éppen bekukkantott a kiállítási csarnokokba. A nem éppen olcsó belépőjegyet kifizették, a könyv közelében lehettek.