Végre lett valami a már megszokássá vált és unalmas fémekről elnevezett karácsonyi
bevásárló hétvégék kezdete előtt a médiamunkások számára is, hiszen állítólag
kipukkadt a Bitcoin lufi olvashattuk mindenütt. Gyakorlatilag csupán arról volt
szó, a kínaiak megirigyelve, hogy a keresztények ilyenkor már előkarácsonyoznak
Mikulás néven, egy kicsit belekevertek a már szinte vírusként terjedő virtuális
pénz őrületébe. A központi bankjuk (People's Bank of China) ugyanis megtiltotta
nemes egyszerűséggel a pénzintézeteknek, hogy eme fizikai voltát nélkülöző valutával
kereskedést folytassanak ezentúl. A várt hatás nem múlt el, rögvest az árfolyam
1100 dollárról 970-re esett vissza. A hivatalos indoklás egyébként elég semmitmondóan
(a szokásos kínai pártállami „újbeszél”-nek megfelelően) a pénzmosás és a spekuláció
könnyű volta volt a digitális pénzt illetően, magánemberek természetesen használhatják
továbbra is a saját felelősségükre ezt, ha tudják. Az egész akcióban csak az volt
furcsa, hogy pont Kína volt az az ország ahol a legnépszerűbb lett eme fizetőeszköz
használata, hiszen az árfolyam álomhatárának az átlépése is a mandarin nyelvet
használó nép fiainak köszönhető főleg. A BTC China (a Bitcoin saját helyi tőzsdéje)
pedig már régóta tárgyalásokat is folytatott a legalizálásáról, hogy az analóg
világban is tudjanak majd vásárolni vele hivatalosan is.
Ha valaki bányászott már ilyen virtuális fizetőeszközt, akkor tudnia kell a Bitcoin
soha nem volt híres a stabilitásáról, így egy 30 százalékos esés még vígan belefér
a pakliba. Különösen, ha arra gondolunk, egy bank fenyegetése után a befektetők,
mint a birkák mozdultak a pásztor intő hangjára. Persze érdekes konspirációs elméleteket
is lehetne gyártani arról, hogy kinek az érdeke volt ez az egész zuhanás ennyire
plasztikus kivitelezése, de sajnos a hely és az idő hiánya miatt majd egy másik
cikkben fogok a spekulánsok és a hazárdjátékosok lehetséges szerepéről beszámolni
olvasóimnak, a Bitcoin történelmének zivataros hónapjai egy magyar bányász szempontjából
címmel. Az pedig, hogy egy a magyar rögvalóságban leledző egyszeri lényt mennyire
ütnek Alan Greenspan ex-FED-elnök elnök szavai mellbe, amikor is azt nyilatkozta
a Bloombergnek, hogy a Bitcoin egy hatalmas lufi, mindenkinek a képzeletére bízom
inkább minthogy értékeljem. Az utca embere hazánkban ugyanis valószínűleg nem
is hallott erről az egész nagy virtuális pénz paráról semmit sem, örül ha meg
tudja vásárolni a karácsonyra kinézett olcsó táblagépét és LCD televízióját és
nem deviza hiteles.
Valószínűleg sokkal jelentősebben fogja megváltoztatni a hangyaként Budapest
utcáin futkosó, a közösségi médiába ragadt egyszerű felhasználók életét az EU
legújabb döntése: a Microsoft és a Nokia házasságának a hivatalos engedélyezése.
Azt is hamarabb tudták Szent Miklós napján a céges piros színű csomagok kicsomagolása
közben, hogy Ian Mulally Ford vezér – akiről rebesgették, hogy Steve „The Court
Jester” Ballmer helyét átveszi és végre sikeressé teszi az almás cég árnyékában
lassan elsorvadni tűnő Microsoft nevezetű céget – nemet mondott a nagy kérésre.
Így mégsem vállalja el az It-Krisztus szerepét, mert marad a magyar felhasználók
kedvenc autómárkájánál még 2014 végéig legalább. Persze tudjuk nem könnyű MS Pista
barátjának lenni és ezt a hálátlan szerepet felvállalni, de nem kell félni várnak
még a sorukra elég sokan. Satya Nadella helyi erő, Tony Bates Skype guru és Stephen
Elop a Nokiától is ott figyel a palettán még állítólag.
Az EU ugyanis tényleg örül a Nokia-Microsoft biznisznek. Hiszen minden skrupulus
nélkül engedélyezte az Európai Bizottság versenyügyi hatósága a csekély 7,4 milliárdos
(dollárban értendő természetesen és nem euróban) a mobilgyártó és szolgáltatási
üzletágra kizárólag vonatkozó akvizíciót. Tehát nem kell félni, nem lesz Windows
8.1-es feliratú kerékpárgumi és gumicsizma a közeljövőben a magyar boltokban sem.
Az állítólagosan megelőlegezett fontos kockázati tényezők, mint a két cég tevékenykedésének
átfedésének a lehetősége (a már elcsépelt kartell vád) illetve a szintén fenyegető
mumusként beállított piactorzító versenyelőny sem fenyegeti a Brüsszelben székelő
it korifeusokat ezek szerint. Még arra is vetemedtek, hogy kijelentették, az okostelefonok
és a táblagépek nagy európai elterjedése végett egészséges a verseny élénkülése
miatt is eme fúzió, az Apple és a Samsung harapófogójának dominanciája elől való
menekülés végett. Ilyenkor szokták volt megjegyezni, nem kellett volna a vikingeket
és azt a fránya olaszt, aki Kolumbusz Kristófnak hívatta magát a messzi a magyar
szent hercegről, a magyar Imréről (Vajk fiáról) elnevezett földre annak idején
elküldeni. Nem beszélve a katolikus egyház akkori agonizálásáról, a búcsúcédulákról
és Lutherről, a kiugrott papról, aki felszegezett valami iratot egy templom kapujára
és lám itt veri azt a Microsoft 521 évvel később (a svédeket most ne számítsuk,
ők csak a History Channel szerint kerültek oda marketing szempontból tudjuk).
Minden hungaricum lassan, mint látjuk a Microsoft mennybemenetele is így lesz
az karácsony ünnepe előtt.
De félretéve a tréfát, nemcsak az EU, de a finnek is és az USA megfelelő és illetékes
minisztériuma is megáldotta Európa felvirágoztatásának „jószándékú” határozatát.
A bürokrácia malmai működésének volta miatt erről majd hivatalosan az átlagember
jövő év első negyedévében értesülhet. Hiszen még a Forbes-on is arról delirálnak,
hogy a Microsoft leendő mobilstratégiája az eredményén békésen macskaként szunyókáló
almás Szent Jobs örökségét elherdáló céget minimum 3 éven belül le fogja taszítani
az trónusáról. A nagy megoldás és a Szent Háború harcában a cross-platform eszközök
fognak segíteni az immáron Helsinkiben is főhadiszállást szerző redmondiaknak.
A kulcs a nálunk még kissé elfeledett, de a minap az Appra magyar! pályázaton
is kőkeményen vett platform (mármint a győztesek díjazása végett, hiszen ki volt
a legfontosabb szürke eminenciás, ha nem Steve Ballmer egykori kenyéradó gazdái
most is, mint mindig, az amerikaiak már a kamrában vannak hazánkban is!), a Windows
Phone 8 egyetemes és kötelezővé voltának kiharcolása rejlik.
Tény a Windows Phone elég jól növeli a statisztikák szerint a rajongótáborát,
már a mutatók 3,6-on állnak a 2 helyett. A Nokia bekebelezésével is lehet a sérelmüket,
a közösségi médiát visszafoglalni rafináltan (emlékszik még valaki az annak idején
büszkén bejelentett so.cl-re még, vagy használta azt?). A megoldás állítólag a
Nokia App Social közösködős szolgáltatása lenne, itt meg lehet osztani és marketingelni
is az egyszeri emberek véleménye alapján is a kedvenc appjainkat. A példa pedig
ragadós tudjuk mindenkire, ha sokszor mondják sokan azt, előbb vagy utóbb el fogja
mindenki hinni, mint a nagy történelmi vallásokban az isten létezéséről szóló
téziseket. Mellékesen nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy miért is éri meg
még a kutyának is a finn gumis cég: a fejlődő országokban betöltött kulcspozíciója
miatt. Itt tényleg le lehet győzni majd az Apple nevezetű céget, hiszen Tim Cook
tervei között nem szerepelnek a fekete és egyéb színű bennszülöttek, sőt „iOS
Harmadik Világ” operációs rendszerről sem szól a fáma. Az almát inkább fogyasztás
céljából, mintsem kommunikáció végett használják ott a távolban, ha teremne azokon
a kietlen és isten háta mögötti vidékeken eme gyümölcs, ami tudjuk egykoron a
Tudás Fájáról származott és csak átkot szült az emberiségre a Biblia szerint legalábbis.
Mellesleg az Android sem ígérkezik méltó vetélytársnak ezeken a kietlen helyeken.
Tehát ha ténylegesen a darabszámot vesszük figyelembe majd a mobil kommunikáció
fejlődése végett a következő években, akkor borítékolható Bill Gates volt cégének
a sikere. Todd Brix eme stratégiája és víziója tehát ül és működni fog, csak nem
tudni mennyiben fogja megrettenteni a jelenleg is uralkodó és szépen felosztott
okostelefonos és táblagépes világrendet és királyságokat a virtuális térképen.
A savanyú a szőlő effektus soha nem eredményez látványos sikereket azonban. A
Nokia láthatjuk még a lelkét is eladta az ördög udvari bohócának, a Microsoftnak,
hogy túlélje önmagát, vagyis inkább a saját legendáját, hogy továbbra is vigye
valamire. Biztos túl fogja élni a válságot és újra szárnyalni is fog, de mindenki
sejti, előbb vagy utóbb maga a brand megy a süllyesztőbe. Egy arculatváltás és
ennek a kézikönyvének a kivitelezése még mindig olcsóbb, mint csontvázakat őrizgetni
a szekrényekben ismerjük már a Grimm mesékből is.
Az udvari bolondokat le lehet cserélni mindig, az istenadta nép nem sokáig emlékszik
a királyokra sem, sem a nagy nevettetőkre, mint Steve Ballmer volt egykoron. Mindenki
lecserélhető, a lényeg az, hogy kommunikálhasson az egyszeri halandó, a lehetőségekhez
képest szabadon és NSA mentesen. A 7,7 milliárdos „business” tehát megköttetett,
az EU is pápai áldását adta rá, mint a középkorban, a Nokia márkaneve pedig szépen
el fog tűnni a Lumia és Asha telefonokról. Ami sikeres volt az marad, ami meg
nem az megy a kukába, ilyen az élet rendje.
A Microsoft pedig tudjuk mindig szeret előre a medve bőrére inni, ismeretes ez
már az operációs rendszerének a történetéből is. A toldozás és foltozás és hűbelebalázs
megoldásokkal van kikövezve a CV-je eme cégnek. Mióta viszont Szent Jobs firmája
kanonizálva lett és gyakorlatilag megváltotta a Windowstól a világot (és ténylegesen
a mindennapok mumusaként tevékenykedik ellenük, nem beszélve a Google aknamunkájáról
sem), végre virítani kell végre valamit. Nemsokára ki fog derülni, hogy mit lehet
tenni az udvari bolond örökségével, hiszen a nagy alapító atya fontosabb dolgokkal
foglalkozik: a vizeletből fejleszt áramot a szegényeknek és nyomorultaknak. Vajon
a híresen okos és pedáns finnek, a saját rabszolga és önműködő házi hardverüzem
és a harmadik világ megannyi naponta megsokszorozódó emberi egyede hoz-e megváltást
vagy el fogja herdálni a híres és patinás örökséget. Nem kevesebbről van szó tehát,
hogy mi lesz majd felírva Bill Gates sírjára. Ballmer ugyanis megmarad a Tecső
oldalain az idők végezetéig már okulásul a következő it nemzedékek döntéshozóinak.
A „sic transit gloria mundi” lehetne egy alternatív változat 2013-ban még, vagy
egy manapság divatosabb kifejezés: „Winter is coming”?
“There is only one god and his name is Death. And there is only one thing we
say to Death: “Not today.”
George R.R. Martin,A Game of Thrones