Security

big_data
Forrás: Qubole

Nem féltik az adataikat a hazai döntéshozók

A magyar vezetők mindössze 10 százaléka töröltetné személyes adatait, ha meg lenne rá a lehetősége – derül ki egy friss felmérésből, amely szerint a hazai cégek közel fele még nem is áll készen rá, hogy biztosítsa a felhasználóknak a róluk tárolt információk eltávolítását, pedig 2018. május 25-től erre kötelezi őket a GDPR.

Saját adataik kezelését tekintve mind a régiós, mind a fejlett országok átlagánál kevésbé tudatosak a magyarok – állapítja meg az EY Globális Visszaélési Felmérése (Global Fraud Survey), amely 55 ország, összesen 2550 cégvezetőjének megkérdezésén alapul. A felmérés szerint a hazai válaszadók csupán 10 százaléka töröltetné a róla tárolt személyes információkat az adatkezelővel, míg Közép-Kelet-Európában a megkérdezettek 18, a fejlett országokban pedig 19 százaléka nyilatkozott így. A döntéshozók Franciaországban (30 százalék) Lengyelországban (26 százalék) és Németország (22 százalék) a legóvatosabbak.

A felmérésből az is kiderül, hogy magyar vezetők mindössze 46 százaléka gondolja úgy, hogy pontosan tisztában van az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének, a GDPR-nek az elvárásaival. A hazai válaszadók ezzel tájékozottabbak, mint közép-kelet-európai társaik (a régiós átlag 42 százalék) a nyugat-európai országokban működő cégekhez képest azonban lényegesen le vagyunk maradva: az Egyesült Királyság (92 százalék) Németország (82 százalék) és Hollandia (82 százalék) döntéshozói érzik magukat leginkább felkészültnek az új szabályozásra.

Már csak pár nap maradt a startig

Május 25-től a magyar vállalatoknak is meg kell felelniük a GDPR szabályainak. A rendelet a személyes adatok kezelésének, feldolgozásának és védelmének új uniós elveit rögzíti. Fő célja az EU-n belüli egységes adatkezelési gyakorlat megteremtése az információ szabad áramlása és védelme érdekében.
A rendelet előírásainak megszegése komoly következményekkel járhat, a kiszabható bírság akár 20 millió euró, vagy a cégcsoport teljes, globális forgalmának 4 százalékát is elérheti. A kettő közül a magasabb összeg a felső határ.

 

„Tapasztalataink is azt mutatják, hogy itthon sokan nem tudják pontosan, hogyan érinti őket a rendelet. Ugyanakkor óva inteném a döntéshozókat attól, hogy a hátralévő rövid határidő miatt kapkodni kezdjenek. Minden cég más típusú és mennyiségű információt kezel, ezért fontos, hogy csak a számára releváns lépéseket tegye meg, elkerülve ezáltal a fölösleges költségeket” – mondta el Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások partnere.

Az EY kétévente elkészíti a Globális Visszaélési Felmérést a világ számos országában, köztük Magyarországon is. A kutatás arra keresi a választ, hogy a vállalatvezetők hogyan kezelik a visszaélésekből fakadó kihívásokat, elvárásokat és a kockázatokat. A legfrissebb felmérés 2017. október és 2018. január hónap között készült.