Security

norton_címlap
Forrás: featurepics.com

Milliárdos károk

Közel 900 ezer magyar felnőttnek összesen több mint 21 milliárd forintnyi kárt okozott a cyberbűnözés az elmúlt egy évben, mondja a Symantec.

Magyarországról is elkészítette cyberbűnözési felmérését a Symantec. Az augusztusban, 500 felnőtt megkérdezésével készült Norton Kiberbűnözési Tanulmányból kiderül, hogy a magyar internethasználók 70 százaléka valamilyen formában már találkozott a cyberbűnözéssel, és közülük 900 ezer az elmúlt 12 hónapban vált áldozattá, vagyis minden órában több mint száz sikeres támadás történik.

Áldozatok milliószámra
Áldozatok milliószámra
Ez pedig nem csak egyszerűen bosszúsággal jár – mondta Gombás László, a Symantec szakértője a tanulmányt ismertető mai sajtótájékoztatón. A közvetlenül okozott károk 7 milliárd forintra rúgnak, míg a károk helyreállítására fordított időveszteség (átlagosan három nap) pénzbeli értéke ennek a kétszerese, 14 milliárd forint. Hasonlóak az arányok egyébként a világban is, még ha a számok egészen más nagyságrendben mozognak is. A 24 országra kiterjedő nemzetközi felmérés szerint az internetező felnőttek 69 százaléka lett a cyberbűnözők áldozata, és szenvedett 114 milliárd dolláros közvetlen, és több mint kétszer ennyi, 247 milliárd dolláros közvetett károkat.

A kiberbűnözés leggyakrabban elszenvedett formája a számítógépes vírus vagy más kártevő (60 százalék); ezt az online szexuális zaklatás követi, megelőzve a profillopást (11, illetve 8 százalék). A magyar áldozatok legnagyobb arányban a 45-65 éves korosztályból kerülnek ki (24,7 százalék), de náluk is veszélyeztetettebb a "Google-generáció", a 18-24 évesek, aki jóval kisebb számosságuk ellenére az áldozatok 20,4 százalékát adják. Esetükben jóval több, illetve nagyobb a kockázati tényező is: átlagosan 31 órát interneteznek hetente, több mint négyötödük legalább hetente használja a közösségi oldalakat, ugyanakkor több mint egyharmaduk csak ingyenes vírusirtó szoftvert telepített a gépére. (Az internetező felnőttek 8 százaléka egyébként semmilyen biztonsági szoftvert nem használ.)

Jól látszik az is, hogy a következő nagy kockázatot a mobil eszközök jelentik majd. Az internetező felnőttek 10 százaléka mobiltelefonon keresztül lett cyberbűnözők áldozata; ehhez képest a mobiljukon keresztül is internetezők 37 százaléka semmilyen óvintézkedést nem tesz adatainak védelme érdekében, friss biztonsági szoftvert pedig csak 4 százalékuk használ.