Trendfigyelő

16_home_office_design_pleasant.jpg
Forrás: ITB
Költségfelügyeletből it-szolgáltatás

A nyomtatás átlényegülése

Lassan-lassan, de elhozza az internet a papírmentes irodát. Annyira, hogy a nyomtatógyártók stratégiaváltozásra kényszerültek. Egymás után veszik fel portfóliójukba a dokumentumkezelést, akár szolgáltatásként is. Aki pedig megtartja a „vasgyártást”, az a magas hozzáadott értékű (és árrésű…) felső kategóriás, multifunkciós készülékeket kínálja a fogyasztóinak: a cégeknek.

Mindig csodálatra méltó, amikor egy széles portfóliójú szállító egymással ellentétes üzeneteket kénytelen kibocsátani. Például, amikor a Sony Entertainment ádázul üldözte a Sony Electronics dvd-íróit. Vagy amikor a pc-gyártó divízió papírmentes irodát vízionált a nyomtatógyártó üzletág legnagyobb bánatára. Mindezzel az irodai nyomtatási szokások drámai megváltozását szeretnénk felvezetni. Amit egyébként akár a saját, otthoni tapasztalatunkból is tudhatunk.

 

Durva trendek

Két évvel ezelőtt egy Xerox sajtótájékoztatón hangzott el, hogy négy, Magyarországon eladott (monó, irodai) lézernyomtató közül csak egy új, a többi használt. Ugyanezt erősítette meg kérdésünkre Jacek Klekowski, a Sharp Electronics Europe CEE elnöke a cég új irányvonalát ismertető összeurópai eseményen (Máltán) ezekkel a szavakkal: „A legerősebb konkurensünk a saját, használt készülékeink tömege, ahogy másodforgalomba kerülnek Kelet-Közép Európában.”

Egy másik nyilvánvaló trend, hogy a nem eredeti kellékanyagok gyártása erős iparággá vált. Emiatt a nyomtatógyártóknak fel kellett hagyniuk a „nyomtatót olcsón, festéket drágán” üzletpolitikával, bár előbb még hosszú évekig lobbiztak az utángyártók működésének törvényi korlátozásáért.

A sebességről

Minden terméknek kell egy jellemző szám. Nyomtatóknál (és lapolvasóknál) ez a lap/percben kifejezett sebesség, főleg azért, mert a tervezést alapvetően befolyásolja. A felhasználást viszont nem. A nyomatért (az eredetivel) oda kell menni, ez pedig minimum fél perc még akkor is, ha a szobában van a készülék. A leglassabb lézernyomtató is legalább 6 lap/perces, tehát a leggyakoribb 1-2 oldalas nyomtatás időigényét a nyomtató sebessége egyáltalán nem befolyásolja. Ha távolabbra kell menni, akkor még kevésbé – igaz, a távolabbi mfp több (sok) dolgozót szolgál ki.

A fenti két globális (bár a nem legfejlettebb régiókra jellemzőbb) folyamat drámaian lecsökkentette a háztartási és a kis irodai nyomtatók jövedelmezőségét. Mindehhez még hozzájött, hogy egyrészt az internetes kapcsolattartás, másrészt az okostelefonok általánossá váltak. Ezek együtt végre megváltoztatták a fényképek és a szöveges dokumentumok (levelek, üzenetek) befogadási szokásait: mindkét típushoz a képernyő lett az alap. Ezért és az árrés nullává zsugorodása miatt az olcsó, otthoni, tintasugaras nyomtatók kihalnak.

 

Mi köré gyűlnek az emberek?

Nyilván a kávéfőző és a másoló köré, amelyeket ezért célszerű egy helységben elhelyezni. (Továbbá célszerű, ha a másoló kávébiztos…) De a „másoló” fogalmát árnyalni szeretnénk az alábbiakban.

Valójában ugyanis „professzionális mfp” a neve, ahol az mfp a „multifunkciós printer” kifejezés rövidítése. Fontos leszögezni, hogy bármely gyártó (lásd alább), bármely profi mfp-je tudja ezt a listát, voltaképpen ezek a követelmények. A megvalósítás szintjében, módjában és sebességében (és árában…) különbözhetnek a márkák és típusok. Még egy fontosság: nem különböztetjük meg a színes képességeket: azokat a felhasználók vagy természetesnek tartják, vagy figyelmen kívül hagyják: nem fizetnek értük.

– Nyomtat a világon bárhonnan, bármilyen eszközről, okostelefonról, tabletről, legyen az akár a helyi, akár a világhálón, vagy valamely felhőben. (Meg sem kellene említeni, de wifiről is. Az nfc kapcsolat lehet bónusz.) Nyomtat a belső és-vagy ad hoc csatlakoztatott usb tárolóról is. Mindehhez nyilván hozzáférés-kezelésre is szükség van: az eszköz része a szervezet dokumentumkezelő rendszerének.

– Összetűzi a kinyomtatott több- és-vagy kétoldalas dokumentumot. Egyszerű, beépített, maximum 10 lapos tűzőgép elvárható, az osztályozó és a 20-50 oldalas füzetek készítése már high end funkció.

– Beolvas a világon bárhonnan, bármilyen eszközről, ha az a megfelelő formátumban küldi a képet. Ezeket a képeket szükség esetén szöveges dokumentummá alakítja beépített ocr képessége révén. Van automata lapadagolója is, amely egy kötegben különböző méretű, vastagságú eredetik kezelésére is képes. Az összetűzött eredetik kezelése már high end funkció, de létezik.

– Tárolja és megosztja beolvasás után a dokumentumot. A tárolás helye lehet a nyomtató, a helyi vagy a világháló. A megosztást nyilván a dokumentumkezelő rendszer is szabályozza, beletartozik email küldése akár több címzettnek – amit szintén végezhet a dokumentumkezelő.

– Okostelefon-szerűen kezelhető grafikus érintőképernyőn megjelenő, egyszerű, átlátható menürendszer révén. (Az érintőképernyő voltaképpen nem követelmény, de az adott kezelési szituációtól függő gomb- és feliratkészlet megvalósítása így a legegyszerűbb és legolcsóbb.)

– Rögzíti, és naplózza a működését, beleértve a személyre lebontott papír- és egyéb kellékanyag-költségeket. Ezekhez figyelmeztetéseket fűzhet, és korlátozásokat érvényesíthet. (Mindezeket a dokumentumkezelő rendszer is végezheti.)

Imázsváltozási vízió

A Sharp is az üzleti piac felé fordul. 2014 őszén eladta az lcd-tévék gyártási jogát Európában annak a cseh, illetve szlovák cégnek (az UMC-nek), amelytől eddig megrendelte. A Sharp márkás háztartási gépeket pedig már a török Vestel árulja Európában ugyanakkortól.

Megtartotta az üzleti megjelenítő eszközöket, a napelemeket, az elektronikus alkatrészeket – és az üzleti mfp-ket. Mindezeket pedig egy kézből, közvetlen képviseletekkel támogatva fogja értékesíteni. Nemcsak összevonja az iparágakat a Sharp név alá, hanem a különböző üzleti termékeit – mfp-ket, üzleti megjelenítőket, nagy, érintős táblát, együttműködési szoftvert, felhő alapú dokumentummenedzsmentet stb. – komplex megoldásként is kínálni fogja. Az összevonás – ahogy kérdésünkre Máltán Tetsui Kawamura, a Sharp Electronics európai elnöke megerősítette – nem jelent létszámcsökkenést, sőt, a közeljövőben Közép-Kelet Európában is közvetlenül megjelenik a cég, ahogy Franciaországban és Németországban már megtette.

Jegyezzük tehát meg: a japán Sharp ezentúl nem zsebszámológép, nem lcd-tévé, hanem az innovatív, komplex üzleti megoldások és szolgáltatások szállítója, például a digitálisnyomda-réspiac feltörekedni szándékozó résztvevője.

 

Nem szemérmeskedünk tovább


Kikről van szó? Canon, Brother, Epson, HP, Konica Minolta, Kyocera, Lexmark, Ricoh, Samsung, Sharp, Xerox – ez egy ábécésorrend, nem az árbevétel vagy a piaci részesedés szerinti. (Azt lásd a tortadiagramon, amelyen a „többi” a piacvezető gyártó… Azaz a piacvezető részesedése kisebb, mint az egyenként 5 százaléknál alacsonyabb súlyú szállítóké összesen.) A dokumentumkezelésbe való átlényegülés szintje is különböző. A HP-nál a dolog, mondhatni, régóta természetes. A legerősebb a Canonnál, a Xeroxnál és a Lexmarknál. Mostanában erősödik a Sharpnál, Ricohnál és a Konicánál. A Brothernél pedig alig látható.

Nemcsak a kényszer, hanem a költségek kézben tartása is a központi felügyelet felé terelte nyomtatást, nem beszélve arról, hogy a „dokumentum” fogalma sokáig valamiféle papír anyagú információhordozó tárgyat jelentett. Egészen természetes tehát a nyomtatófelügyelet dokumentum- sőt információkezeléssé magasztosulása. Amibe beletartozik az irodai (audió, videó, szöveges) kommunikációs formák szervezése, megvalósítása biztonságossá tétele. Ezeket más néven kollaborációs eszközöknek is szokták nevezni. Innentől pedig már csak egy egészen kicsi fogalmi ugrás a teljes informatikai infrastruktúra.

Vagyis a valaha volt nyomtatógyártók fokozatosan be-ke-rül-het-nek az informatikai szolgáltatásokat nyújtó klasszikus cégek, az IBM, a HP, a Dell (benne immár az EMC) és még néhányan mások közé. Ha sikerül nekik.