IT Business Online

Mikor lehet kellemetlen a böngészős előéletünk nyilvánosságra kerülése? Például, ha előszeretettel látogatunk úgynevezett huncut helyeket. Gyerek, feleség, barát, ellenség is láthatja, mivel múlatjuk az időt. A Ctrl-H panelben törölhetjük is a historyt, sőt, a böngésző átmeneti gyorstárolóját is. Érdemes is időközönként megtenni. Fürgébbé tehetjük rendszerünket.

Sajnos, a nyomok eltüntetéséhez nem elég az „Előzmények” ürítése. A címsorba való beíráskor az elterjedt böngészők prediktív, „kitaláló” algoritmussal kedveskednek. De ha egy idegen kezd beírni egy címet, és ha az hasonlít egy korábban általunk begépelthez, akkor azt a böngésző készségesen bárkinek felkínálja, hadd spóroljon ő is a gépeléssel…

Egy szó, mint száz, legyünk körültekintőek. Ha olyan gépen dolgozunk, amelyhez más is hozzáférhet, illetve ha nyilvános helyen (könyvtárban, egyetemen, internetkávézóban, külföldön hotelben stb.) nézegetjük leveleinket webes levelezőben, akkor erősen javasolt, hogy leplezzük tevékenységünket, nehogy illetéktelenek nem kívánt következtetéseket vonjanak le rólunk. (Az már elvárható, hogy kilépünk a levelezőből, amikor felállunk a gépünktől akár két percre is. Igaz?!)

Kedves szülők! Lehet, hogy célszerű, ha a Ctrl-H szolgáltatásokat nem ismertetjük serdületlen gyermekükkel. Így esetleg megtudhatják, vajon merre csatangolt a virtuális térben leszármazottjuk.

Mobilböngészők és böngészgetők

Óriási pezsgést vitt a mobilböngészők fejlesztői körébe, hogy 2009-2010-től exponenciálisan növekvő számú interneteléréssel rendelkező okostelefon és tablet árasztotta el a piacot. A 25 év alatti amerikai fiatalok körében végzett felmérés alapján minden negyedik már csak mobileszközön keresztül internetezik.

Általában kijelenthető, hogy az Apple iOS-es és androidos eszközök esetében a gyári, vagyis az operációs rendszerbe beépített böngésző bizonyul a legelterjedtebbnek. Androidon még jó pár versenyző látszik a „radaron”: Opera, Dolphin, Firefox, Maxthon, Chrome, Boat Browser stb. Együtt összesen sem érik el a 20 százalékot. Az egyes Android-változatokban mindig az adott eszközre optimalizált Chrome-klón található. A Windows Phone-univerzumban magától értetődően az Internet Explorer a király.

Vállalati szinten

A helyi hálózat és az internet közé beiktatott proxy (Lásd a „Proxy szerver” keretet!) megnyugtatóan és teljeskörűen megoldja a böngészés biztonságát és kordában tartását, vállalati szintű naplózását. Ezért ma már nem ez a fő probléma. Hanem a mobileszközök. Amíg a vállalati wifin keresztül kommunikálnak, amelyet ugye a proxy „őriz”, addig nem lehet baj.

Ha vállalati mobilokban gondolkodunk, amelyek zárt rendszerben tudnak csak böngészni egy, az erre a célra szolgáló, méretezhető Safe Browseren keresztül, akkor még vpn-titkosításra sincs szükség, a böngésző alapú vállalati alkalmazások közvetlenül is használhatók (ha kis képernyős változatukat is kifejlesztették). Viszont ez a böngésző nem tud elérni akármit, csak azt, amit a rendszergazdák engedélyeztek rajta. Ekkor szintén működik az összvállalati böngésző-naplóállomány, amelyből személyre szólóan kérhetünk riportokat, ki, hol, mikor mennyit internetezett. Blokkolóóra helyett is használható!

Általában egy Microsoft Sharepoint Server (online vagy telepített) végzi az egyes mobileszközök és a központi szerver alkalmazás és adatbázisok közötti szinkronizálást, a jogosultságok kezelését, a munkatársak ki- és bejelentkezését.

A vállalati internethasználati statisztikákat a rendszergazda vagy az informatikai részleg a telepített proxyszerverből tudja kinyerni, beleértve az összvállalati böngésző előzményadatait is.

Infrastruktúra

Proxy- (kisegítő) szervernek nevezik azt a kiszolgálót (számítógépet vagy szerveralkalmazást), amely a kliensek kéréseit köztes elemként más szerverekhez továbbítja. A kliensek a proxyhoz csatlakoznak, valamilyen szolgáltatást (fájlt, csatlakozást, weboldalt vagy más erőforrást) igényelnek, amely egy másik szerveren található.

A proxyszerver a kliens nevében eljárva csatlakozik a megadott szerverhez, és igényli az erőforrást a számára. A proxy megváltoztathatja a kliens kérését vagy a szerver válaszát, és alkalomadtán kiszolgálhatja a kérést a szerverhez való csatlakozás nélkül is, ezzel a várakozási időt csökkentheti webböngészéskor. Ezk a szerverek széleskörűen és időben is programozható adatszűrőként is működhetnek.

Tűzfalként például biztonsági szerepet is betölthetnek, de gyakran a cél csupán az ellenőrizhetőség és naplózhatóság. Az alkalmazottak egy http-proxyszerveren keresztül interneteznek, így tevékenységeik felügyelhetők, egyes weboldalakat, egész doméneket le lehet tiltani: például a Facebook.com-ot… (Bár ez manapság már nem is célszerű.)

Használd a sajátod!

Az internetképes mobileszközök rohamos terjedése komoly fejfájást okoz a cégek adatbiztonságért, illetve az adatszivárgás megelőzéséért felelős szakembereknek. A byod (bring your own device) jegyében a munkatársak állandóan online okostelefonokkal, tabletekkel látogatják üzleti partnereiket, végzik munkájukat, vagy más tevékenységeiket. Igaz ez a cégek legfőbb tisztségviselőire is. A felhőbe költöző vállalati it-megoldások is (Office 365, Google Drive, SalesForce stb.) ezt a trendet erősítik. Ha pedig mobilinterneteznek a munkatársak, onnan már nem tartható kézben semmi.

Az emberek már saját mobileszközeiken párhuzamosan használják privát és vállalati levelezésüket, vpn-nel vagy sima titkosított felhős eléréssel csatlakoznak üzleti alkalmazásaikhoz. Újra át kell gondolni a biztonságos adatkezelés óvintézkedéseit és szabályait.

Nem is a lehallgatástól vagy vírusfertőzéstől kell tartani. Sokkal nagyobb a veszély egy bekapcsolva hagyott mobil elvesztésénél (ellopásakor). Ha az illetéktelen kezekbe kerül, veszélyben lehetnek a legkényesebb üzleti adatok. Ilyen esetekre pillanatnyilag a legjobb megoldásnak a távolról vezérelt teljes adatmegsemmisítést tartják a szakértők. Főleg akkor, ha idegen sim-kártyát észlel a rendszer, vagy jelszófeltörési kísérletre lehet gyanakodni.

Ha egy profi szakember kezébe kaparint egy mobileszközt, adatkábel segítségével a teljes memóriatartalmat pár perc alatt ki tudja menteni a telefonból, és ebből speciális szoftverrel nekiláthat a törölt állományok visszafejtésének egy nagyobb kapacitású számítógépen…

Az ipari kémkedés és igazságügyi szakértői eszközök elé akadályt emelni ma már szinte lehetetlen.

Inkognitóban is lehet

Több böngésző névvel, emaillel történő bejelentkezést is lehetővé tesz, lehet egységes Google Chrome, és–vagy Firefox stb. fiókunk ahhoz, hogy nemcsak böngészési előzményeink, hanem a jelszavaink, könyvjelzőink, kedvenceink is szinkronban legyenek mobileszközeinken és asztali vagy hordozható gépeinken. Egy nagy, közös, a felhőben tárolt böngésző naplóba „ír” innentől minden böngészésre alkalmas eszközünk.

Ha viszont privát módon szeretnénk internetezni, anélkül, hogy nyomot hagynánk, minden böngésző képes inkognitó módra. Ilyenkor nem tárolódnak el sem a jelzők (cookie-k), sem a meglátogatott weboldalak címei. Hasznos lehet akkor is, ha vendégként böngészgetünk valamilyen gépen, és nem akarjuk saját dolgainkkal terhelni a géptulajdonos böngészőelőzményeit.

Ha viszont azt szeretnénk, hogy a böngészett weboldalak semmi, vagy téves információkhoz jussanak rólunk, elrejthetjük ip-címünket, ebből következően földrajzi helyzetünket: speciális website-okon keresztül anonimizálhatjuk magunkat.

Itt is egy proxy van a háttérben, az keveri meg a dolgokat úgy, hogy a saját ip-cím-tartományáról (nem a miénkről) továbbít információt. Trükkös és ravasz felhasználók így tudják elérni, hogy a csak Észak-Amerikát kiszolgáló webboltokból rendelgessenek innen Magyarországról egy fizikailag Amerikában telepített proxyn keresztül. Ezért a szolgáltatásért olykor pénzt kérnek. (Persze, az anonimizáló proxy tudja, ki és honnan kéri a szolgáltatását, ha megtalálják, bírói végzésre ugyanúgy ki kell adnia az adatokat, mint bármely internetszolgáltatónak. – a szerk.)

Böngészők a világban

Érdekesen alakul a böngészők használatának földrészenkénti eloszlása. Az Internet Explorerhez a leghűségesebb Észak-Amerika (kivéve Mexikót) és Ausztrália, valamint Ázsiából Kína (!) és az afrikai kontinens déli országai. A Google Chrome-é a teljes Dél- és Közép-Amerika Mexikóval kiegészítve. Ázsia túlnyomó többsége, kivéve Kínát (Kína Informatikai Minisztériuma mindig is „harckészültségben” állt a Google-lal szemben, máig tiltások övezik az egyes Google-megoldásokat). A Chrome uralja az indiai szubkontinenst és teljes Oroszországot. A Firefox Közép- és Észak-Afrikát hódította meg.

Európában a Chrome és a Firefox osztozik a dobogó első két fokán, sikerült kiszorítaniuk a Microsoft IE-t. Nem véletlenül, hiszen az Európai Unió rendre szigorúan, következetesen és súlyosan bírságolja a Microsoftot a versenytörvény megsértése, az Internet Explorer automatikus telepítése miatt. Ezért van az európai Windowsokban a „Böngészőválasztás” ikon… Tart a küzdelem, hiszen a Microsoft szeretné visszaszerezni böngésződominanciáját Európában.

„Zöld” gondolatok

A böngésző a leggyakrabban használt programunk. Gépidő-felhasználásban talán csak a levelezőprogramok vetekedhetnének, de azok zömét is böngészőből indítjuk (Gmail, Outlook, Freemail stb.). Nem is beszélve a keresőprogramokról (Google, Yahoo stb.). Ily módon a böngészők közvetve a legnagyobb áramfogyasztók is egyben – egy bennük kiadott egyetlen egérkattintás mögött ki tudja melyik szerverfarmról (felhőből, ugye) érkezik az adat, amely terjedése közben is energiát fogyaszt, nem csak akkor, amikor „áll”.

Vajon melyik a nagyobb környezetterhelés? Egy papírkönyv legyártása, amely aztán a könyvespolcunkon áll és arra vár, hogy levegyük, beleolvassunk, vagy a világháló, amelynek a legkülső bogjai maguk a böngésző felhasználók, azaz mi vagyunk megjelenítőeszközeinkkel.